Iskolatörténet

Híres egykori tanulóink

Benedek Gábor
öttusázó, vívó

Regőczy Krisztina
műkorcsolyázó

Balázs Krisztián
tornász

Spányi Antal
püspök

 

   

 

Rejtő Ildikó
tőrvívó

Dr. Bogsch Ilma
zoológus

Kozma István
birkózó

Ináncsi Rita
atléta, hétróba

 

Vajda Lilien
karate
Illés Lajos
zenész, énekes
Jakupcsek Gabriella
újságíró, műsorvezető

 

 

A Vajda Péter Általános Iskola története

1883-ban alapították a mai Üllői út-Könyves Kálmán körút-Vajda Péter utca által határolt területen a Tisztviselőtelepet. A tanulók oktatását eleinte egy ideiglenes barakképületben kezdték meg. Az egyre szaporodó tanulósereget közben a már meglévő iskola nem volt képes befogadni, ezért 1913 március 15-én az ünneplő közönség jelenlétében a Simor, ma Vajda Péter utca telkén - kb. a földszinti tornaterem alapzatában - elhelyezték a nagy iskola alapkövét. Az építkezés nyomban megindult, tempósan haladt, 1914 nyarán már csak a tetőszerkezet hiányzott, de a közben kitört első világháború miatt az építkezést leállították.

Az építkezés csak 1924-ben, a tetőszerkezet felhúzásával fejeződött be. Tervezője, a századforduló neves építőművésze, az Iparművészeti Múzeum, a Földtani Intézet palotája, a kőbányai templom, a Postatakarékpénztár alkotója: Lechner Ödön. Az 1924-ben nyugdíjba vonult Romhányi Sándor igazgató szép iskolát hagyott örökül utódainak.

Az iskola egyre jobb hírnévre tett szert a környéken, dolgozóinak magasba törő elképzeléseit azonban a kirobbant második világháború kettészakította. Budán még utcai harcok dúltak, de iskolánk akkori pedagógusai már szolgálattételre jelentkeztek, segítettek a nagy udvarra hantolt holttestek elszállításában, eltakarították a szemetet, általános javításba kezdtek.

Kelemen Ferenc igazgató (1945-49) a Gépgyár munkásaitól kért és kapott segítséget: a kolóniás szülők munka után kilincseket, zárakat javítottak, felkutatták és csekély részben fel is találták az iskola szertehurcolt bútorzatát.1947-től megkezdődött az általános iskolai rendszer bevezetése. Pálfi Sándor igazgató (1949-50) és tantestülete tovább folytatta az elődök hősies helyreállító munkáját: a megsérült - elhurcolt - tönkrement bútorzatot az egyik felszámolt iskolából pótolták, zongorák, értékes hangszerek, dísztárgyak kerültek iskolánk birtokába.

Bálinth Árpád igazgató (1951-60) korszaka már rendezettebb időszakra esett. Ismét előtérbe került az alapvető pedagógiai feladat: az oktatás színvonalának emelése. Fekete Béla tanár 1953-ban betanította a Pomádé király új ruhája című színdarabot, 1954-ben Magyar László tanár a János vitézt vitte színre diákszereplőkkel. Mindkét előadás részleteit filmen is rögzítették.

1959 őszén külső-belső tatarozási munkálatok kezdődtek, melyek még Jász Nándor igazgatósága (1960-77) éveire is jócskán áthúzódtak. Eredményeként a megifjodott iskola sorozatos sikereket aratott a tanulmányi, kulturális és sportversenyeken. Sportolási lehetőségeink két pályával bővültek, az audiovizuális program előtérbe kerülésével erősítő berendezést vásároltunk, a tantermekbe iskolarádiót szereltek, rádiókat, magnókat, írásvetítőket, a továbbiakban televíziós készülékeket kaptunk.

1963 őszén emlékfát ültettek az alapkőletétel 50. évfordulója tiszteletére. Ugyancsak 1963-ban indult meg Falus Tamásné vezetésével a zenei tagozat az iskolában.

1970-ben az addig különálló fiú-és lányiskola közös igazgatás alá került. 1971-ben indult meg az egykori fiú- és lányiskola két ambíciózus testnevelője, Szép Károly és Gyimes Edit vezetésével a testnevelés tagozat.

Jász Nándort Ávéd Zoltánné (1977-81) követte, akinek igazgatása alatt csatolták hozzánk a Százados úti iskolát, üzemelni kezdett a központi fűtés, a tantermekből sorra tünedeztek el a korszerűtlen szeneskályhák.

Erős Lászlóné (1981-87) igazgatása éveiben bővültek a táborozási lehetőségeink. A VIII. kerületi Tanács káptalanfüredi táborában nyaraltak tanulóink, egyidejűleg azonban szlovákiai cseretáborozásra is adódott alkalom.

1987-1992-ig Major Éva igazgató állt az iskola élén. Ezalatt az iskola életét is az országban történt demokratikus változások határozták meg. Csak két példa: 1989 óta az iskola rendszeresen szervez úgynevezett karácsonyi hangulatkeltő műsort, előbb az iskola tornatermében, majd a nagy érdeklődésre való tekintettel a Rezső téri Magyarok Nagyasszonya plébániatemplomban. A tantestület tagjai 1991-ben megalapították a "Vajda Péter utcai Általános Iskoláért" alapítványt, az iskolában folyó oktató-nevelő munka segítésére.

1992-től 1999-ig Bánó Mihály vezette az iskolát. Az 1993-ban életbe lépett közoktatási törvény ekkor hívta ismét életre az iskolaszékeket, s így alakult meg a Vajda Péter Általános Iskola azóta is működő iskolaszéke.

1995 óta hagyomány a Gutenberg Művelődési Otthonban évenként megtartott "Ilyenek vagyunk" kulturális est is, amelyen a vajdás diákok és tanárok produkcióikkal szórakoztatják a közönséget.

1996-ban az iskola - az épületnek otthont adó utca után - felvette Vajda Péter nevét, hivatalos neve ekkortól Vajda Péter Ének-zene Testnevelés Tagozatos Általános Iskola.

Az 1995/96-os tanévben járt először az iskola énekkara az olaszországi Pescinában, s az ottaniakkal való ismeretség mély barátsággá mélyült, először a két iskola, majd a két település: Pescina és Józsefváros között. 2001-ben vettük fel a kapcsolatot a collarmelei (Olaszország) Dante Alighieri Összevont Oktatási Intézménnyel, melynek tanulói és a vajdás diákok között úgyszintén cserekapcsolat alakult ki. 1996 óta áll kapcsolatban az iskola a beregszászi Mikes Kelemen Gimnáziummal, ahová nemcsak kiránduló tanárok és gyerekek, de ruha- és élelmiszer-segélyeink is rendszeresen eljutottak.

1996 óta új hagyományként kerül évenként megrendezésre a tisztviselőtelepi Vajda-futás, melyen a kerület óvodásai és iskolásai vesznek részt.

A közoktatási reform kapcsán elkészült az iskola új pedagógiai programja, amelyben új tárgyként helyet kapott a számítástechnika és a néptánc is. Az iskola sajátos arculatát, az 1963 óta meglévő ének-zene illetve az 1971-ben alapított testnevelés tagozatot a Pedagógiai Program megtartotta.

1999. március 24-én 43 évesen, váratlanul elhunyt Bánó Mihály. 25 éves pedagógusi és 7 éves igazgatói munkája szakadt félbe egyik pillanatról a másikra.

Örökébe helyettese, Gyöngy Józsefné állt. 1999. novemberében az iskola nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepelte épülete átadásának 75. évfordulóját: iskolatörténeti kiállítás, ünnepi gálaműsor, fogadás, színházi est, országos rajzkiállítás, kosárlabda-fesztivál várta az érdeklődőket. 1999/2000-ben felújításra kerültek az első emeleti szociális helyiségek, kialakítottak egy új tornaszobát az alsó tagozatosoknak. 2000. szeptemberére a növekvő tanulólétszám miatt új tantermet kellett létrehozni az egyik új első osztálynak. ősszel megtörtént az iskola homlokzatának tisztítása, felújítása. 2001. nyarán felújításra került az alagsori tornaterem, a testnevelés szertár és öltözők, a főlépcsőház és vizesblokkjai. 2004- ben ugyancsak jubileumi héttel emlékeztünk az iskola fennállásának 80. évfordulójára, ez alkalommal jelent meg a Vár a Vajda című színes fotókkal illusztrált évkönyv is. 2005 nyarán 11 tantermet és két folyosót újítottunk fel, és megtörtént a kazánház rekonstrukciója is.

Egyre élénkebb a tanórán kívüli élet is: az iskola - az iskolaszék, az alapítvány és külső támogatók segítségével - rendszeresen szervez erdei iskolákat Zánkára, Szandára, Szilvásváradra, téli táborokat Mátraházára és Galyatetőre, nyári táborokat Káptalanfüredre illetve vízi túrát a Tiszára. A pedagógiai munka színvonalát jelzi, hogy az iskola külső gyakorlóintézménye a Semmelweis Egyetem Testnevelési Karának, az ELTE Tanárképző Kara Neveléstudományi, Testnevelési és Történelmi Tanszékének, az ELTE Tanítóképző Karának és a Raoul Wallenberg Középiskolának is. Tanulóink rendszeresen eredményesen szerepelnek a kerületi, fővárosi és országos tanulmányi, kulturális illetve sportversenyeken.

2005. szeptember 1-jétől az iskola igazgatója Szontagh Pál, addigi igazgatóhelyettes lett. Gyöngy Józsefné addigi igazgató nyugalomba vonulásáig matematika-fizika szakos tanárként, munkaközösség-vezetőként tevékenykedett tovább az iskolában.

2007-ben az iskola alapító okiratának módosításával a Józsefvárosi Önkormányzat lehetőséget biztosított a sportiskolai képzés beindítására, az iskola neve ezzel Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola lett.

2009-ben a fenntartó Önkormányzat beruházásában teljes felújításra került az iskola tálalókonyhája és étkezője valamint korszerű burkolatot kapott a sportudvar is. Az iskola alapítványa gyöngykavics burkolattal pormentesítette a napközis udvar játszóterét.

 

2011-ben az önkormányzat beruházásában megújult a III. emeleti födémszerkezet és a II. emeleti idegen nyelvi szaktantermek. 2013-ban, a centenáriumi ünnepségekkel egyidőben az FTC és a Józsefvárosi Önkormányzat együttműködésével téli sportsátor épült a sportudvar fölé, körülötte kiszolgáló létesítményekkel.

2013. szeptember 1-jétől az iskola vezetését Szabóné Szél Julianna megbízott igazgatóként vette át.
2014. február 1-jén az Emberi Erőforrások Minisztériuma kinevezte Szabóné Szél Juliannát intézményvezetőnek 2018. augusztus 15-ig.

A 2018/2019-es tanévtől az intézményvezető Filep Mária, egykori vajdás diák, korábban alsó tagozatos osztályfőnök és osztálytanító.

A 2020/2021-es tanévtől Hargitainé Őri Katalin vette át az intézményvezetői teendőket.

Mi vajdások hisszük és valljuk névadónk, Vajda Péter szavait:
"Olyan  oskolára van szükség,  amelyekből minél több hasznos polgár kerül ki (...), hogy a tanulók elsajátítsák a különböző foglalkozások alapelemeit, a velük kapcsolatos legfontosabb elméleti ismereteket." 

Ezért dolgoztak elődeink, s reméljük, utódaink is ezért tevékenykednek majd.


 

Tiszelt látogatónk!


Weboldalunk fejlesztés alatt áll, ezért a mobilos nézet sajnos jelenleg nem elérhető/hibásan jelenik meg!


Az okozott kellemetlenségekért elnézésüket kérjük!


Iskolatörténet

Híres egykori tanulóink

Benedek Gábor
öttusázó, vívó

Regőczy Krisztina
műkorcsolyázó

Balázs Krisztián
tornász

Spányi Antal
püspök

 

   

 

Rejtő Ildikó
tőrvívó

Dr. Bogsch Ilma
zoológus

Kozma István
birkózó

Ináncsi Rita
atléta, hétróba

 

Vajda Lilien
karate
Illés Lajos
zenész, énekes
Jakupcsek Gabriella
újságíró, műsorvezető

 

 

A Vajda Péter Általános Iskola története

1883-ban alapították a mai Üllői út-Könyves Kálmán körút-Vajda Péter utca által határolt területen a Tisztviselőtelepet. A tanulók oktatását eleinte egy ideiglenes barakképületben kezdték meg. Az egyre szaporodó tanulósereget közben a már meglévő iskola nem volt képes befogadni, ezért 1913 március 15-én az ünneplő közönség jelenlétében a Simor, ma Vajda Péter utca telkén - kb. a földszinti tornaterem alapzatában - elhelyezték a nagy iskola alapkövét. Az építkezés nyomban megindult, tempósan haladt, 1914 nyarán már csak a tetőszerkezet hiányzott, de a közben kitört első világháború miatt az építkezést leállították.

Az építkezés csak 1924-ben, a tetőszerkezet felhúzásával fejeződött be. Tervezője, a századforduló neves építőművésze, az Iparművészeti Múzeum, a Földtani Intézet palotája, a kőbányai templom, a Postatakarékpénztár alkotója: Lechner Ödön. Az 1924-ben nyugdíjba vonult Romhányi Sándor igazgató szép iskolát hagyott örökül utódainak.

Az iskola egyre jobb hírnévre tett szert a környéken, dolgozóinak magasba törő elképzeléseit azonban a kirobbant második világháború kettészakította. Budán még utcai harcok dúltak, de iskolánk akkori pedagógusai már szolgálattételre jelentkeztek, segítettek a nagy udvarra hantolt holttestek elszállításában, eltakarították a szemetet, általános javításba kezdtek.

Kelemen Ferenc igazgató (1945-49) a Gépgyár munkásaitól kért és kapott segítséget: a kolóniás szülők munka után kilincseket, zárakat javítottak, felkutatták és csekély részben fel is találták az iskola szertehurcolt bútorzatát.1947-től megkezdődött az általános iskolai rendszer bevezetése. Pálfi Sándor igazgató (1949-50) és tantestülete tovább folytatta az elődök hősies helyreállító munkáját: a megsérült - elhurcolt - tönkrement bútorzatot az egyik felszámolt iskolából pótolták, zongorák, értékes hangszerek, dísztárgyak kerültek iskolánk birtokába.

Bálinth Árpád igazgató (1951-60) korszaka már rendezettebb időszakra esett. Ismét előtérbe került az alapvető pedagógiai feladat: az oktatás színvonalának emelése. Fekete Béla tanár 1953-ban betanította a Pomádé király új ruhája című színdarabot, 1954-ben Magyar László tanár a János vitézt vitte színre diákszereplőkkel. Mindkét előadás részleteit filmen is rögzítették.

1959 őszén külső-belső tatarozási munkálatok kezdődtek, melyek még Jász Nándor igazgatósága (1960-77) éveire is jócskán áthúzódtak. Eredményeként a megifjodott iskola sorozatos sikereket aratott a tanulmányi, kulturális és sportversenyeken. Sportolási lehetőségeink két pályával bővültek, az audiovizuális program előtérbe kerülésével erősítő berendezést vásároltunk, a tantermekbe iskolarádiót szereltek, rádiókat, magnókat, írásvetítőket, a továbbiakban televíziós készülékeket kaptunk.

1963 őszén emlékfát ültettek az alapkőletétel 50. évfordulója tiszteletére. Ugyancsak 1963-ban indult meg Falus Tamásné vezetésével a zenei tagozat az iskolában.

1970-ben az addig különálló fiú-és lányiskola közös igazgatás alá került. 1971-ben indult meg az egykori fiú- és lányiskola két ambíciózus testnevelője, Szép Károly és Gyimes Edit vezetésével a testnevelés tagozat.

Jász Nándort Ávéd Zoltánné (1977-81) követte, akinek igazgatása alatt csatolták hozzánk a Százados úti iskolát, üzemelni kezdett a központi fűtés, a tantermekből sorra tünedeztek el a korszerűtlen szeneskályhák.

Erős Lászlóné (1981-87) igazgatása éveiben bővültek a táborozási lehetőségeink. A VIII. kerületi Tanács káptalanfüredi táborában nyaraltak tanulóink, egyidejűleg azonban szlovákiai cseretáborozásra is adódott alkalom.

1987-1992-ig Major Éva igazgató állt az iskola élén. Ezalatt az iskola életét is az országban történt demokratikus változások határozták meg. Csak két példa: 1989 óta az iskola rendszeresen szervez úgynevezett karácsonyi hangulatkeltő műsort, előbb az iskola tornatermében, majd a nagy érdeklődésre való tekintettel a Rezső téri Magyarok Nagyasszonya plébániatemplomban. A tantestület tagjai 1991-ben megalapították a "Vajda Péter utcai Általános Iskoláért" alapítványt, az iskolában folyó oktató-nevelő munka segítésére.

1992-től 1999-ig Bánó Mihály vezette az iskolát. Az 1993-ban életbe lépett közoktatási törvény ekkor hívta ismét életre az iskolaszékeket, s így alakult meg a Vajda Péter Általános Iskola azóta is működő iskolaszéke.

1995 óta hagyomány a Gutenberg Művelődési Otthonban évenként megtartott "Ilyenek vagyunk" kulturális est is, amelyen a vajdás diákok és tanárok produkcióikkal szórakoztatják a közönséget.

1996-ban az iskola - az épületnek otthont adó utca után - felvette Vajda Péter nevét, hivatalos neve ekkortól Vajda Péter Ének-zene Testnevelés Tagozatos Általános Iskola.

Az 1995/96-os tanévben járt először az iskola énekkara az olaszországi Pescinában, s az ottaniakkal való ismeretség mély barátsággá mélyült, először a két iskola, majd a két település: Pescina és Józsefváros között. 2001-ben vettük fel a kapcsolatot a collarmelei (Olaszország) Dante Alighieri Összevont Oktatási Intézménnyel, melynek tanulói és a vajdás diákok között úgyszintén cserekapcsolat alakult ki. 1996 óta áll kapcsolatban az iskola a beregszászi Mikes Kelemen Gimnáziummal, ahová nemcsak kiránduló tanárok és gyerekek, de ruha- és élelmiszer-segélyeink is rendszeresen eljutottak.

1996 óta új hagyományként kerül évenként megrendezésre a tisztviselőtelepi Vajda-futás, melyen a kerület óvodásai és iskolásai vesznek részt.

A közoktatási reform kapcsán elkészült az iskola új pedagógiai programja, amelyben új tárgyként helyet kapott a számítástechnika és a néptánc is. Az iskola sajátos arculatát, az 1963 óta meglévő ének-zene illetve az 1971-ben alapított testnevelés tagozatot a Pedagógiai Program megtartotta.

1999. március 24-én 43 évesen, váratlanul elhunyt Bánó Mihály. 25 éves pedagógusi és 7 éves igazgatói munkája szakadt félbe egyik pillanatról a másikra.

Örökébe helyettese, Gyöngy Józsefné állt. 1999. novemberében az iskola nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepelte épülete átadásának 75. évfordulóját: iskolatörténeti kiállítás, ünnepi gálaműsor, fogadás, színházi est, országos rajzkiállítás, kosárlabda-fesztivál várta az érdeklődőket. 1999/2000-ben felújításra kerültek az első emeleti szociális helyiségek, kialakítottak egy új tornaszobát az alsó tagozatosoknak. 2000. szeptemberére a növekvő tanulólétszám miatt új tantermet kellett létrehozni az egyik új első osztálynak. ősszel megtörtént az iskola homlokzatának tisztítása, felújítása. 2001. nyarán felújításra került az alagsori tornaterem, a testnevelés szertár és öltözők, a főlépcsőház és vizesblokkjai. 2004- ben ugyancsak jubileumi héttel emlékeztünk az iskola fennállásának 80. évfordulójára, ez alkalommal jelent meg a Vár a Vajda című színes fotókkal illusztrált évkönyv is. 2005 nyarán 11 tantermet és két folyosót újítottunk fel, és megtörtént a kazánház rekonstrukciója is.

Egyre élénkebb a tanórán kívüli élet is: az iskola - az iskolaszék, az alapítvány és külső támogatók segítségével - rendszeresen szervez erdei iskolákat Zánkára, Szandára, Szilvásváradra, téli táborokat Mátraházára és Galyatetőre, nyári táborokat Káptalanfüredre illetve vízi túrát a Tiszára. A pedagógiai munka színvonalát jelzi, hogy az iskola külső gyakorlóintézménye a Semmelweis Egyetem Testnevelési Karának, az ELTE Tanárképző Kara Neveléstudományi, Testnevelési és Történelmi Tanszékének, az ELTE Tanítóképző Karának és a Raoul Wallenberg Középiskolának is. Tanulóink rendszeresen eredményesen szerepelnek a kerületi, fővárosi és országos tanulmányi, kulturális illetve sportversenyeken.

2005. szeptember 1-jétől az iskola igazgatója Szontagh Pál, addigi igazgatóhelyettes lett. Gyöngy Józsefné addigi igazgató nyugalomba vonulásáig matematika-fizika szakos tanárként, munkaközösség-vezetőként tevékenykedett tovább az iskolában.

2007-ben az iskola alapító okiratának módosításával a Józsefvárosi Önkormányzat lehetőséget biztosított a sportiskolai képzés beindítására, az iskola neve ezzel Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola lett.

2009-ben a fenntartó Önkormányzat beruházásában teljes felújításra került az iskola tálalókonyhája és étkezője valamint korszerű burkolatot kapott a sportudvar is. Az iskola alapítványa gyöngykavics burkolattal pormentesítette a napközis udvar játszóterét.

 

2011-ben az önkormányzat beruházásában megújult a III. emeleti födémszerkezet és a II. emeleti idegen nyelvi szaktantermek. 2013-ban, a centenáriumi ünnepségekkel egyidőben az FTC és a Józsefvárosi Önkormányzat együttműködésével téli sportsátor épült a sportudvar fölé, körülötte kiszolgáló létesítményekkel.

2013. szeptember 1-jétől az iskola vezetését Szabóné Szél Julianna megbízott igazgatóként vette át.
2014. február 1-jén az Emberi Erőforrások Minisztériuma kinevezte Szabóné Szél Juliannát intézményvezetőnek 2018. augusztus 15-ig.

A 2018/2019-es tanévtől az intézményvezető Filep Mária, egykori vajdás diák, korábban alsó tagozatos osztályfőnök és osztálytanító.

A 2020/2021-es tanévtől Hargitainé Őri Katalin vette át az intézményvezetői teendőket.

Mi vajdások hisszük és valljuk névadónk, Vajda Péter szavait:
"Olyan  oskolára van szükség,  amelyekből minél több hasznos polgár kerül ki (...), hogy a tanulók elsajátítsák a különböző foglalkozások alapelemeit, a velük kapcsolatos legfontosabb elméleti ismereteket." 

Ezért dolgoztak elődeink, s reméljük, utódaink is ezért tevékenykednek majd.